Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

2008.06.01
Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat szervezeti struktúrája és feladatai
 
 
 
 
 
A.
Pártfogó Felügyelői, Jogi Segítségnyújtási és Kárpótlás Felügyeleti Főosztály

A Főosztály kodifikációs és felügyeleti tevékenységet lát el.


B.
Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala

Alaptevékenységei a pártfogó felügyelet tekintetében:
(A Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat integrált szervezeti rendszerben két szakmailag elkülönülten működtetett tevékenységet végez. Így ellátja a pártfogó felügyelettel kapcsolatos feladatokat, valamint a jogi segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat.)

- szakmai irányítást gyakorol a megyei hivatalok, valamint a pártfogó felügyelők felett, egyben működteti a rendszert,
- szervezi a pártfogó felügyelők képzését és továbbképzését,
- kialakítja és fejleszti a pártfogó felügyelők, az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a hatóságok, a társadalmi szervezetek és egyéb intézmények közötti együttműködést, a nemzetközi kapcsolatokat, a pályázati lehetőségeken történő eredményes részvételt mozdítja elő.


C.
Megyei (Fővárosi) hivatalok

A pártfogók munkáját a megyei (fővárosi) igazgatók irányítják közvetlenül (19 megye + főváros). A megyei (fővárosi) hivatalokban integráltan kerül sor a felnőtt és a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos igazságszolgáltatási feladatok teljesítésére, megőrizve az elkövetők életkori sajátosságainak megfelelő gyakorlatot, elősegítve a speciális szakmai követelmények érvényesülését. A megyei (fővárosi) hivatalokban fiatalkorú ill. felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó osztályok működnek.



2. Pártfogó felügyelői tevékenységek


Az átalakítási koncepció részeként a pártfogó felügyelők eddigi fő munkaterületei - pártfogó felügyelet, közérdekű munka végrehajtása, utógondozás - további tartalommal gazdagodnak, ill. az eddigi - csak a tárgyalás utáni szakaszban való - beavatkozás mellett már a tárgyalás előtti szakaszban is bekapcsolódnak a büntetőeljárásba.


Környezettanulmány

A környezettanulmány - a pártfogó felügyelői véleményhez hasonlóan - a büntetőeljáráshoz, továbbá a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódik.
A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze. 2003. július 1-jét megelőzően a büntetőeljárásban a rendőrség által készített környezettanulmányt használták fel, azóta a környezettanulmányt - a nyomozóhatóság, az ügyész vagy a bíróság elrendelésére - a pártfogó felügyelő készíti el. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését igénybe veheti. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell. A pártfogót a tárgyaláson tanúként kihallgathatják.
A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat.
A szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódóan a pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére készít környezettanulmányt, ha a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges.




Pártfogó felügyelői vélemény

A Büntetőeljárásról szóló törvényben új jogintézmény jelenik meg, a pártfogó felügyelői vélemény. Ez lehetővé teszi, hogy a pártfogó és a pártfogolt között már az eljárás korai szakaszában létrejöjjön a kapcsolat. A pártfogó közreműködésével szerzett, az elkövetőre és a körülményeire vonatkozó ismereteket figyelembe veheti az ügyész az elterelési eszközök (vádemelés elhalasztása) alkalmazásánál és mérlegelheti a bíró a büntetőszankciók kiszabásánál.
A pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő kvázi szakértőként foglal állást a szankciók végrehajthatóságáról, az elkövető együttműködési készségéről, a bűnismétlés veszélyének elkerüléséről és tájékoztat a sértett kiegyezési hajlandóságáról, a kártalanítás lehetőségéről.

Jövőbeni kiemelt feladatok:
- Speciális, külön magatartási szabályok alkalmazásának szorgalmazása, újak bevezetése az általános magatartási szabályok mellett.
- Helyreállító igazságszolgáltatás elemeinek bevezetése, a mediáció gyakorlatának előkészítése.


Pártfogó felügyelet végrehajtása

Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogó felügyelet, mint intézkedés jelenik meg. Elrendelésére más jogintézményhez kapcsolódva kerül sor. A pártfogó felügyelet kapcsolódhat vádemelés elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, feltételes szabadságra bocsátáshoz, továbbá fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáshoz.
A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A pártfogó felügyelet célja, hogy elősegítse annak a megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el (speciális prevenció), továbbá segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.
A pártfogó felügyelet alatt álló köteles a jogszabályban és a bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartani, továbbá részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. A pártfogó felügyelet jogszabályban meghatározott ún. általános magatartási szabályain (pl. jelentkezési kötelezettség, kapcsolattartás a pártfogóval, munkaképes pártfogolt esetén munkavégzési kötelezettség) túl az elrendelő további, ún. külön magatartási szabályokat (kötelezettségeket, tilalmakat) írhat elő.

Jövőbeni kiemelt feladatok:
- Az egyéni esetkezelés mellett csoportos technikák kidolgozása.
- Kísérleti jelleggel pártfogó felügyelői foglalkoztatók indítása néhány megyében, de legalább a fővárosban.
- A drogeltereléssel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatok specializációjának kialakítása.



Utógondozás

Az utógondozás során a pártfogó felügyelő segítséget nyújt a szabadultnak a társadalomba való beilleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A szabadulás előkészítése céljából a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulás várható időpontja előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás várható időpontja előtt legalább két hónappal megtörténik a pártfogó felügyelői beavatkozás. A pártfogó felügyelő természetesen akkor is segítséget nyújt az elítéltnek, ha a szabadulás után kéri azt.
Az utógondozás céljainak elérése érdekében biztosítani kell az elítélt megfelelő tájékoztatását lehetőségeiről, és azok megvalósításának szabályairól (pl. az esetleg elveszett iratai pótlása, szükség szerinti egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének előmozdítása, munkavégzés, tanulmányok folytatása, letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának biztosítása, tanácsadó vagy felvilágosító programon való részvételének előmozdítása). Emellett fel kell készíteni az elítélt családját, gondozóját a szabaduló lehetőség szerinti visszafogadására. A pártfogó felügyelő indokolt esetben segélyben részesítheti az utógondozottat. A szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet például a munkába állásához, a letelepedéshez, szállás biztosításához, megkezdett tanulmányai folytatásához, gyógykezeléshez.
A végrehajtásban a helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek közreműködnek. Új elem, hogy az utógondozásban közreműködő önkormányzatokkal, egyházakkal, munkáltatókkal, karitatív és más civil szervezetekkel együttműködési megállapodás vagy szerződés köthető.

Jövőbeni kiemelt feladatok:

- A büntetés-végrehajtási intézetekben végzett pártfogó felügyelői munka fejlesztése,
- Az önkéntes utógondozás szélesebb körűvé tétele,
- Kísérleti jelleggel pártfogó felügyelői szállások létrehozása.


Közérdekű munka

A közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatosan a pártfogó felügyelő tevékenysége többrétű. Egyrészt megállapítható, hogy a pártfogó felügyelő kettős kontroll-funkciót lát el, hiszen ellenőrzi, hogy az elítélt munkakötelezettségének eleget tesz-e, illetve azt is, hogy a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit teljesíti-e. Másrészt a pártfogó felügyelő segítheti az elítéltet a közérdekű munka végrehajtásában.
A pártfogó felügyelő természetesen a közérdekű munka szervezésében is jelentős szerepet tölt be. Ha az ügyész a közérdekű munka büntetés alkalmazására vonatkozó indítványa, a bíróság az ilyen büntetés alkalmazása, illetve a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyszínének (új helyszínének) kijelölése előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelő a terhelt adottságainak, elsősorban egészségi állapotának, szakképzettségének megfelelő munkalehetőségeket és a terhelt munkáltatását vállaló intézményt vagy gazdálkodó szervet mutatja be.
A megyei és fővárosi munkaügyi központoknak rendszeresen kell tájékoztatniuk a megyei (fővárosi) bíróságokat és a pártfogó felügyelői szolgálat megyei (fővárosi) hivatalait azokról a munkahelyekről, melyek közérdekű munka végzésére ítéltek kijelölését igénylik.

Jövőbeni kiemelt feladatok:

- A közérdekű munka végrehajtási feltételeinek javítása.